Redwood Egyedi Konyhabútor

A bútorok királya

admin — Wed, 29 Jul 2009 10:00:47 +0000

Majdnem 20 éve mondhatja magáénak a világ legdrágább bútora címet a híres barokk szobrász, Giovanni Battista Foggini vezénylése alatt készült Badminton ruhásszekrény. Az 1726-ban Beaufort harmadik hercege által rendelt szekrény születésének Firenze városa adott otthont. A kivételes bútordarabnak természetesen minden egyes darabja kézzel készült. A csaknem négy méter magas szekrény ébenfából került megmunkálásra, aranyozott bronzveretekkel és úgynevezett pietra dura mozaikkal díszítve. Annak ellenére is, hogy legalább 30 mesterember dolgozott rajta, 5-6 évbe került az elkészítése. A bútor legnagyobb különlegességét eme firenzei mozaikdíszítés adja, mely többségében a Mohs-skála szerinti hatos, hetes keménységű ásványokat tartalmaz. A 2-5 milliméter vastagságú drágaköveket formára vágták és egyesével vitték fel az ébenfa alapra, úgy, hogy a különböző színű darabok harmonizáljanak egymással. A monumentális alkotást, legnagyobb részt színpompás virágok és tarka tollú egzotikus madarak díszítik. Egy ilyen bútort csak a legkiválóbb asztalosok készíthettek el, mivel az ébenfába – amely az egyik legkeményebb fafajta – minden mozaiknak külön kellett kifaragni a helyét. A Badminton ruhásszekrény legutoljára 1990-ben cserélt gazdát, Barbara Piasecka Johnsontól vásárolta meg Liechtenstein hercege, II. János Ádám, röpke tizenkilencmillió-negyvenötezer angol fontért.

Csipetnyi történelem a bútorgyártás világából

admin — Wed, 01 Jul 2009 13:24:31 +0000

Nem egyszerű kézzel bútort készíteni, még akkor sem, ha már a kétezer évvel ezelőtti Egyiptomban is használtak karosszéket vagy nyaktámasztót. A kézzel készült, szép bútorok megszületéség hosszú volt az út, a keresztény Európa első bútorai bizony durva, ormótlan alkotások voltak. Tömör deszkákból, erőszakos ácsoltási munkával készültek a templomok első bútordarabjai. A nagy újítást a bútorok esetében is a reneszánsz hozta el, ekkor született meg számtalan ma is használatos bútortípus első darabja, úgy, mint a kabinetszekrény, okmányszekrény, könyvszekrény, ruhaszekrény, ékszerszekrény, vagy a fegyverszekrény. Az egyedi készítésű bútornak már ekkor is nagy elismeréssel adóztak, hiszen aki csak tehette a legjobb mesterektől rendelte a saját ízlésének, társadalmi hovatartozásának leginkább megfelelő bútort. Modern szerszámok hiányában egy szebb darabon akár évekig is eldolgoztak a mesteremberek. Hazánkban a 15. század óta ismert az asztalos elnevezés és mindig nagy tisztelet övezte a mesterséget, ami abból is eredhet, hogy régen a bútor egyúttal reprezentációs tárgyaknak is számított, a családfő széke például, nagyobb volt, mint a többi ülőalkalmatosság. A kézi bútorkészítés uralma egészen a 19. századig megmaradt Magyarországon, ekkor kezdte kiszorítani a gyári tömegtermelés.

Bútorgyártás és környezetvédelem

admin — Mon, 25 May 2009 09:00:16 +0000

Ahogy a régi mondás tartja, „a Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Az ember évezredek óta használja a fát, szerszámokat, épületeket és elsősorban talán bútorokat készít belőle.

Nélkülözhetetlen termékről van szó, ami mindennapi életünk szerves részét képezi, azonban mint minden dolog, így a fakészletünk is véges, éppen ezért kell megfontoltan bánni vele. A bútorgyártásban a környezet és elsősorban a fa védelme két ponton ragadható meg. Egyrészt jól kell dolgozni, és a fa minden részét hasznosítani kell. Ha pontosan és odafigyeléssel végezzük a munkánkat, akkor nem megy veszendőbe semmi, hiszen még a faforgácsból is lehet préseléssel lemezeket gyártani. A nagyobb üzemekben és sajnos sok egyéb fával dolgozó, kisebb vállalkozásnál sem helyeznek erre kellő hangsúlyt, pedig visszautalva a találó mondásra, az unokáinknak is szüksége lesz még fára és a belőlük készült bútorokra. Az odafigyelésen és a precíz munkán, vagy annak hiányán kívül, másik nagy problémát az illegális fakitermelés képezi. Sajnos hazánkban is erősen elterjedt a „könnyű pénzszerzésnek” eme fajtája, ami hatalmas környezeti károkat okoz, ráadásul a médiában sem szentelnek neki kellő figyelmet. Az illegális kitermelések becsült értéke már két évvel ezelőtt is megközelítette az 1.000 hektárt és a 300.000 köbmétert. Ennyi fának az értéke hozzávetőleg 3.000.000.000 forint, az újraerdősítés költsége pedig jó esetben is 1.000.000.000 forintra rúg. Az anyagi kár pedig nem az egyetlen baj, sokkal nagyobb problémát jelent, hogy az újratelepített facsemetékből csak évtizedek múlva lesz használható, felnőtt fa. A fák eltűnése továbbá eróziós, talajkárosító hatásokat von magával és az élővilág szerkezetét is megváltoztatja.

A Redwood Design Kft. ezért különösen nagy hangsúlyt fektet rá, hogy beszállító partnerei kizárólag legális fatelepekről vásárolják meg a bútorkészítéshez szükséges faanyagot.

Tudta Ön?

admin — Mon, 18 May 2009 08:48:23 +0000

Furnér
A tömör fából levágott vagy hámozott, vékony 0.6 milliméteres falemez, amely teljes mértékig megőrzi a fa eredeti mintázatát. A bútorkészítés eme módja ugyancsak hosszú időre tekint vissza, I.e. 2900 környékén találták fel Egyiptomban. A levágott lemezeket ragasztással tömörítik, nem szabad összekeverni a farosttal, ami hulladék anyagból készül szintén tömörítéssel.

Politúrozás
Magasfényű eljárás, a fafeldolgozás egyik legrégebbre visszatekintő technikája. A nedvességtől való védelem és a finom fény elérése érdekében különböző anyagokkal, faggyúval, méhviasszal, régebben szalonnabőrrel dörzsölték át a felületet. Ma leginkább a Sellah és a denaturált szeszes keverék az elterjedt, a művelet célja a fa pólusainak az eltömítése. A módszer bonyolult és időigényes. Miután felvisznek egy réteg „lakkot” utána nagyon finom, speciális örleményt szórnak a fára, amit gyapjúgombóccal kennek el. Minden felvitel után 24 órát pihentetni kell a fát, a műveletet háromszor, négyszer kell megismételni.